Otthon, édes otthon! :) -, szoktuk mondani. Valahogyan így kellene megbecsülni Földanyánkat is, ahol otthon tudunk lenni bármilyen körülmények között. Éljük a mindennapi életünket, hol jól, hol rosszul, és amikor kifáradunk, lepihennénk. Olyan helyet keresünk ehhez, ahol nyugalmat, békét, boldogságot, szerelmet találunk. Az élet egy nagy kaland. Nem mindig szabad túl komolyan venni, mert esetleg el is keseredhetünk. Vidáman, jókedvűen szabad csak élnünk, a rossztól minél hamarabb meg kell szabadulnunk. Hogy otthonosan tudjuk érezni magunkat ezen a világon, olyanná kell válnunk, mint maga a természet, amely bölcsőt ad a számunkra.

Meg kell keresnünk a magunk számára azokat a jelentős dolgokat, amiktől jól érezzük magunkat, és amik mindig biztosítják azt az érzést, hogy ne kívánkozzunk máshová. Már amikor ősatyáink is helyet kerestek maguknak, hogy letelepedjenek, már akkor meg volt az a szükséglet, hogy otthonosan érezzék magukat ezen a földön. Alakítsunk ki olyan közeget a magunk számára, ahol mindig kék az ég, és mindig zöld a fű, mindig ránk süt le a napsugár, és mindig minket cirógat a lágy szellő. Megteremtettük az otthont a magunk számára. Becsüljük is meg az otthon melegét, azt a csodát, hogy úgy élhetünk, ahogyan csak szeretnénk, mert mindenünk megvan hozzá.

Tanulság: - Keressük meg a nagyvilágban a helyünket, dédelgessük, mint egy kisgyermeket, hiszen hová is mehetnénk, ha magunkra maradnánk. Teremtsünk békét, teremtsünk jóságot, adjunk szeretetet egymásnak, higgyük el, hogy olyan helyet kaptunk a jó sorsunktól, amilyet ritkán kap az ember fia. Érezzük otthon magunkat, bárhol is vagyunk, és éljünk úgy, hogy rászolgáljunk arra a sok mindenre, amit kapunk ebben a világban a jó Istentől.