De sokszor történt is meg velem, hogy első hallásra bíztam olyan mondatokban, amiknek pedig semmilyen valóságalapja nem volt! Leginkább a betegségem volt az előidézője ennek, azóta jobban átgondolom és átértékelem, amit hallok. 

Nem vagyunk egyformák és nem gondolkodunk egyformán. Az életünk tele van rejtelemmel, ezért néha résen kell lennünk, hogy csak a valódi, az igaz megnyilvánulásokban bízzunk meg. Sok mondatunk lehet kétértelmű, és a kedvünk is lehet változékony, amikor is rosszallásnak veszünk bizonyos dolgokat, amiket pedig nem annak szántak. Amikor beszélgetsz valakivel, szinte rögtön kialakul egyféle szimpátia, no persze itt is lehetnek kivételek, amikor valamiért nem tudjuk a magunkévá tenni a társunk személyiségét. Egyfelől megbízunk a másik emberben, de néha ott motoszkál a gondolatainkban, vajon miért vagyunk kicsit távolságtartók olykor. A bizalom nagyon fontos két ember között. Ha ez nincs meg, nem is nagyon adunk a társunk szavára. 

De történhet olyan, hogy hallasz vagy olvasol valamit és minden átértékelés nélkül elhiszed. Akkor nincs baj, ha igaz és valósághű dologról van szó, viszont még az életedet is kettétörheti ha csak úgy vakon megbízol mindenben és mindenkiben. Általában könnyen megértetjük magunkat másokkal, és ugyanúgy mi is szavahihetők kell, hogy legyünk, mert bennünk sem fognak megbízni a többiek. 

Tanulság: - Jobban járunk, ha józanul átgondoljuk azokat a dolgokat, amivel találkozunk a napunk során. Sokfélét hallunk, és van, mikor belekapaszkodunk egy-két szóba vagy mondatba, és azt tartjuk valóságnak. Gondolkodjunk mi is mielőtt olyasmit állítanánk, ami nem vall ránk. Ha kétszer is átgondoljuk mi az, amit igazából elhihetünk és amiben igazából megbízhatunk, nem fog félresiklani az életünk, mert érezni fogjuk miben bízhatunk meg teljes mértékben.