Sokszor sok gond van a fejünk felett, ki sem látszunk néha a tennivalók sorából. Főleg ünnepekkor szokott ez így lenni, vagy olyankor, ha túl sok stressz ér minket és nehezen tudjuk feldolgozni a minket ért ingereket. Lehet, ilyenkor meg is adjuk magunkat, azt hisszük nincsen kivezető út a problémák sorozatából.

Nem irigylésre méltó az ilyen helyzet, gondokkal élni senki sem szeret, pedig sokkal nehezebb a hátunkon lévő gondokkal teli nagy zsákot cipelni, mint nekiveselkedni és egyesével megoldani őket. Azonban nem is olyan egyszerű betartani ezt a tanácsot, hiszen a tűrőképességünk egyénileg változó, és nem mindegy, hogy milyen érzések kavarognak éppen bennünk és tudunk-e ezek ellen tenni vagy sem. Mégis próbálkoznunk kell a helyes mederbe terelni az életünket, mert ha nem így teszünk, megfojt minket a gondok sorozata, és hibát hibára halmozhatunk. Így lesz egy problémából kettő, két problémából négy, négy problémából nyolc, és így tovább a végtelenségig. Nagyon a helyén kell hogy legyen az eszünk, amikor a saját életünk irányításán dolgozunk. 

Ha a címben írt mondatra gondolunk, rájöhetünk, sokkal jobban járunk, ha önszántunkból vagyunk hajlandóak változtatni az életünkön. Nagyon-nagy baklövésnek számít, és rányomja a bélyegét a további sorsunkra, ha csak egy helyben toporgunk és nem találjuk meg a dolgok megoldásának kulcsát. Néha a rossz dolgok szinte automatikusan megszűnnek, néha elég egy kis igyekezet, hogy jobban érezzük magunkat, néha viszont rá kell áldoznunk egy kis időt, hogy kijussunk egy labirintusból. De mindenképpen megéri az igyekezet, mert a boldog perceink rovására megy, ha nem csinálunk semmit és hagyjuk, hogy temérdek gondok között éljük le a napjainkat. 

Tanulság: - Nem mindig könnyű elviselni az élet megpróbáltatásait. Sokszor vagyunk kitéve akaratlanul is gondoknak, bajoknak. Ha össze tudjuk szedni a tartalék erőnket, és felvesszük a kesztyűt a problémáinkkal szemben, sokkal nyugodtabban tudunk este elaludni és az álmunk is mélyebb és gondtalanabb lesz, mintha hagynánk az egészet a csudába, és nem törődnénk önmagunkkal. Senki más nem tud ilyenkor rajtunk segíteni, hiába is próbálkozna, mert csak saját erőből lesz annyi energiánk, hogy szembe tudjunk szállni a démonjainkkal. Ha meg merjük tenni azt a lépést, amit ilyenkor muszáj megtenni, képesek leszünk a feszültebb pillanatainkat is magunk mögött hagyni, és örömteli napjaink lesznek ezután, mert büszkék is leszünk magunkra, amiért ki tudtunk állni önmagunkért. Mindig jobb a rossztól megszabadulni, mint együtt élni vele.